Bejelentés













Csíkcsomortán
Története:A határában levő Remetevölgy oldalán levő Cserehomlok egy pontját Várdombnak hívják, ahol kör alakú vár romjai látszanak. Eredete, sorsa ismeretlen, de bronzkori leleteket találtak területén. 1661-ben határában ölték meg a tatárok Somlyói Miklós ferences szerzetest, a csíksomlyói kolostor főnökét. 1694-ben népe Csomortáni István vezetésével megfutamított egy kisebb tatár csapatot. 1910-ben 706 lakosa volt, 1992-ben 515 lakosából 507 magyar és 8 román.A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. Látnivalók:Római katolikus temploma 1990-ben épült.
Csíkcsomortán keleti határában, az Aracs-patak völgyében, egy tisztás szélén bekerítve áll egy emlékkő. Történelmi múltunkra emlékeztet.
Csíkcsomortán emlékköve A szászrégeni országgyűlés 1660. december 24-én Kemény Jánost fejedelemmé választotta. A szultán a választást 1661. február 16-án elfogadta, de utasította Keményt Simon fiának túszul adására és kétévi sarc kifizetésére. Kemény szabadulni akart a töröktől, I. Lipót osztrák császár védelmét kívánta megszerezni. A török értesült Kemény János szándékáról, ezért Ali basa felhívta az országot, hogy válasszon más fejedelmet. Mivel felhívásának nem lett foganatja, június 15-én 5000 tatár tört be Erdélybe, akik pusztítottak, raboltak. Ali basa új fejedelmet keresett. A Marosvásárhelyen összegyűlt rendek 1661. szeptember 14-én a tatár rabságból hazatért Apafi Mihályt választották meg. A török felhívta a székelyeket Apafi hűségére. A gyergyóiak Lázár István, a csíkiak Petki István, a háromszékiek Béldi Pál izgatására nem ismerték el Apafit fejedelemnek. Ezért Ali basa Ismail basát küldte Csík ellen. Az eltorlaszolt utakat megkerülték, s a csíkiak október 17-én arra ébredtek, hogy hátuk mögött égnek a falvak. Ismail basa három napig dúlatta Csíkot. A támadás idején a környéken meghúzták a harangokat, és a somlyói ferences templomba menekültek, amelyet akkor 3–4 m magas fal vett körül, de nagy védelmet nem nyújtott, mert a korábbi tatár betörések megrongálták. Ismail tatárjai könnyen betörtek a templomba, az ide menekült népet kardélre hányták, a templomot felgyújtották. Aki tehette, menekült. Somlyai Miklós házfőnök is szekéren, menekAtette a templom értékeit: kelyheket, miseruhákat, a nemes asszonyok adományait. Csomortán felé, az Aracs-patak völgyébe tartott. A tatárok viszont utolérték, a házfőnököt kíséretével együtt megölték. A helyet, érdekes székely kifejezéssel, Pap-aratásnak nevezik. A csomortániak 1885-ben egy kőemléket állítottak a gyilkosság helyétől 1,5 km-re, egy tisztásra, látható helyre. Az emlékmű az 1960-as évekig állt, amikor gyerekek tüzet raktak a kőemlék tövére, s az kidőlt. A köveket behozták Csíksomlyóra, egyik darabját a kegytemplom orgonájánál nehezékként használták. Benedek Fidél ferences provinciális látta a helyet, s az 1970-es években új emlékkövet állított a csomortáni gyülekezet, amelyre a következő szöveget véste rá: FŐTISZTELENDŐ P. SOMLYAI MIKLÓS 1598–1661 FERENCES PAP CSÍKI GVARDJÁN EMLÉKÉRE, AKIT A TATÁROK MEGÖLTEK EZEN A HELYEN. Mivel Csíkcsomortánnak 1991- ig nem volt temploma, búcsúhelyként az emlékkövet jelölték ki.
(forrás:www.rejtekhely.ro)
Csobotfalva
Története:1333-ban Sumbov néven említik először. A Szent Péter plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, melyet a 15. században gótikus stílusban újjáépítettek, majd a 1800 és 1817 között nyerte el mai neobarokk alakját. A falu határában a Nagysomlyó kisebbik csúcsán állt egykor a régi somlyói kolostor, melynek falait és sáncait Orbán Balázs még látta. A nagyobbik csúcson az egykori Sóvár terjedelmes romjai láthatók. A vár és a kolostor a tatárjáráskor pusztulhatott el. A kolostor kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt szentelve, ez a 16. században még állott. A település A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1910-ben 421 lakosa volt, ebből 395 magyar és 26 cigány. Népszámlálási adatait még 1966-ban is külön vették Csíkszeredától, ekkor 390 lakták, melyből 387 magyar, 3 román volt. (forrás:Wikipedia) Csobotfalva településként Taplocával, Csomortánnal és Várdotfalvával alkotta a csíksomlyói egyházközséget, vagy másképpen: a szentpéteri egyházmegyét, amely 1751-ben alakult át, amikor Szereda kivált a közösségből. Érdemes tisztázni a határpontokat is: Somlyóra menet a Szék utcán, a helységnévtáblánál érdemes leolvasni a határkőről Várdotfalva nevét. Itt kezdődik és a Szent Péter templomig tart. Onnan tovább Csobotfalva települt. A két település együtt alkotja Somlyót. Látnivalók:Szent Péter plébániatemplom
Csobotfalva cserefája A szóban forgó cserefa Csobotfalva elején, N46° 23.080` E025° 50.060` Ambrus Károly házának közelében található. A nyolcvanas éveit taposó Károly bácsi úgy említi a cserefát, hogy az nem változott, amióta ismeri. Így ez a csodálatosan szép fa megélhette az utóbbi századok történelmi viharait, pusztító járványait, amelyek a település lakosságát érték. A cserefa emlékezhet Básta tábornok dúlására Csíkban 1600-ban és Ali basa 55 000 török–tatár martalócára, akik 1661-ben 26 falut és templomot pusztítottak el, vagy az 1719-es évre, amikor pestis pusztította el a az egyházközség híveinek felét. 1848-ban a fa alatt vonultak a csobotfalviak Gál Sándor és Berzenczey László lelkesítő szavára a szabadságharcba. A szabadságharc leverése után tanúja volt annak, hogy 1867-ig, a kiegyezésig a csíkiak nyakára küldött cseh származású katonák hogyan zsarolták, fosztogatták a székely népet. Láthatta 1916-ban és 1944. augusztus 28-án a betörő román katonaság előli menekülést, a vasgárdisták megtorlását, amit a szovjet parancsnok állított le. A cserefa jelenleg köszöni, jól van, ép és egészséges, kíváncsian várja az elkövetkező évtizedek, századok eseményeit, ezek talán nem lesznek ilyen zűrösek. A cserefával szembeni dombon emelkedik a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt templom. Ősibb templom, mint a csíksomlyói kegytemplom, és egész Csík egyik legrégibb temploma. (forrás:www.rejtekhely.ro)
Csíkpálfalva
Története:1567-ben a regestrum mai nevén 12 kapuval jegyzi. 1569-ben Pálfalva néven említik.Mindig Delne filiája volt és a hívek a Szent János-templomba jártak, míg nem volt kápolnájuk. Mindvégig tiszta katolikus falu. Területe ősidők óta lakott, a Várdombon neolitikumi és bronzkori erődítményt tártak fel. 1694-ben feldúlták a tatárok. 1775-ben a megfogyatkozott lakosság a Sztyepan Razin-féle kozáklázadás menekültjeivel töltődik fel. Régi kápolnája 1843-ban épült, majd leégett. Helyére épült 1949-ben a Szent Pál tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1910-ben 651, 1996-ban társközségeivel együtt 1666, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Látnivalók:Csíkpálfalva temploma
Csíkpálfalva emlékműve Az 5 méter magas emlékmű N46° 23.707` E025° 50.098` a falu régi központjában épült 1942-ben, a régi községháza környékén, amelyet lebontottak. A jelenlegi kultúrotthont, amely előtt áll az emlékmű, 1945. január 20-án avatták. Az emlékművet a pálfalvi Ferencz S. Imre tervezte és építette, a szobor a somlyói Ferencz István alkotása, az első világháború hősi hallotainak állít emléket. Az 1990-es években felújították a környékét, újabb táblát helyeztek el a második világháború hősi halottaival.











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!